Sziasztok!
Mint láthatjátok nekikezdtem újdonsült blogomnak, íme a
legelső történet. Egy elég kényes témát érintek, mégpedig a
leszbikusságot. Elsőre furának találhatjátok miért pont ezt választottam.
(Nem, nem vagyok leszbikus.) Sokan elítélik azokat akik mások. Szeretném
"bebizonyítani", hogy ők is ugyanolyan emberek, mint ti vagy én.
Talán ismeritek a Girls Like Girls című dalt (talán nem...)
legelső történet. Egy elég kényes témát érintek, mégpedig a
leszbikusságot. Elsőre furának találhatjátok miért pont ezt választottam.
(Nem, nem vagyok leszbikus.) Sokan elítélik azokat akik mások. Szeretném
"bebizonyítani", hogy ők is ugyanolyan emberek, mint ti vagy én.
Talán ismeritek a Girls Like Girls című dalt (talán nem...)
Hayley Kiyoko számáról beszélünk. Arra gondoltam leírnám egy rövidke
történetben a videóklippet. A későbbiekben is számíthattok ilyesfajta írásokra.
Remélem sokaknak elnyeri a tetszését. Nyugodtan hagyjatok
nyomot magatok után. Kellemes olvasást kívánok!
- A.W.
15:48
Magányosan baktatok Sonyához, legjobb barátnőmhöz. Csak én és a gondolataim. Sonya nagyon sokat jelent nekem, mindig itt volt a nehéz időszakaimban is. Annyira megértő és empatikus. Sokszor volt már a múltban, hogy láttuk egymás testét, hogy nagyon közel kerültünk egymáshoz. Akkor mindig is elakartam fojtani a valódi érzéseimet. Hogy mi is zajlik le bennem, mikor mindennap meglátom. Nem beszéltem még erről neki, de nem is bánnám, ha egy ideig titokban maradna. Még én sem vagyok biztos az érzéseimben és nem szeretném őt bántani. De szívem legmélyén tudom, hogy valami erősebbet és megmagyarázhatatlant érzek, ami nem csak a barátság és amit még én sem ismertem ki teljesen.
Lassan megérkezem a házhoz. Kelletlenül bekopogok és pár másodperc múlva már Sonya nyitja is az ajtót.
Mosolyogva megöleljük egymást, mire Trenton kikullog a nappaliból és enyhén kómás fejjel figyel minket.
Egy gyors "barackot" nyom a fejemre, majd utamra enged. Sonya felpattan a konyhapultra, kedvesen felszólít, hogy csatlakozzak. Elővesz két szál cigit, az egyiket felém nyújtja. Pimaszul vigyorogva kiveszem a kezéből, ő pedig előkotorja az öngyújtóját. Először az enyémet gyújtja meg, majd az övé következik. Lassan arcomra fújja a füstöt, mire én is elszórakozok a füsttel. Karikákat formázok, majd én is fújok egy kicsit az arcára. Egy ideig gyerekek módjára szórakozunk, majd elkezdjük bámulni egymást. Ez nálunk nagyon gyakori, szavak nélkül is megért engem. Ő töri meg a csendet.
- Ki megyünk a szabadba? - kérdezi kíváncsian.
- Persze, de mit akarsz ott csinálni? - kérdezem vissza, mert tudom hogy sült el egy régi "banzájunk" a kertben. Felkuncogok, mivel eszembe jutnak az emlékek.
Ügyet sem vetve kérdésemre, megragadja csuklómat és egészen a házuk mögötti rétig vezet.
Lassú s kecses táncba kezd, én lélegzet visszatartva figyelem őt. Most látom csak igazán milyen gyönyörű is. Ahogy a nap sugarai megvilágítják hosszú barna haját, ahogy a gyenge júliusi szellő lobogtatja könnyed felsőjét, ahogy szemembe néz. Pillantása lelkemig hatol.
Majd hirtelen ott terem előttem és szemével a házukra bök, jelezve, hogy ideje mennünk.
Beinvitál szobájába, hogy átöltözzünk, mivel mondanom sem kell milyen forróság van odakinn. Minden egyes testrészemről folyik a víz.
Békésen leveszi felsőjét, mire csodálatos kilátásom nyílik takaratlan testére. Hirtelen elfog egy fura érzés. Amit még soha nem éreztem és nem is hittem, hogy valaha lesz részem ilyesmiben. Itt és most jövök rá ki is vagyok valójában. Majd, mintha fejembe látna, biztatóan rám mosolyog.
Trenton mindig is önfejű fiú volt és amit akart azt meg is szerezte. Számtalanszor Sonya körül legyeskedik, de nem tudja komolyan venni mit is jelent a szerelem igazából. Soha nem volt tartós kapcsolata senkivel. Olyan tapasztalatlan még s mégis oly sok minden után vágyakozik.
Trenton utálja, ha Sonyával vagyok, talán mert ő is igen nagy érzelmeket táplál iránta. Én viszont Sonyát nem szeretem egyedül hagyni vele, mert mindig kifordul magából, ha iszik. Sokszor volt már rá példa, hogy bántotta Sonyát az alkohol hatására. Rettenetes érzés, hogy nem lehettem ott mellette. De nem hagyom, hogy még egyszer baja essen.
Végül együtt töltöttük az egész napot. Kifestettük egymás körmét, bohóckodtunk a sminkjeivel. Napoztunk, úsztunk. Elbeszélgettünk egy kicsit őszintén is. Sonya nem akarja, hogy eltitkoljam érzéseimet. Neki mindig is fontos volt, hogy minden rendben legyen velem. Mindig kiállt értem a bajban, ha nevettem, ha sírtam. Úgy érzem kialakult egy bizonyos kötődés köztünk és rengeteg érzelem kavarog most bennünk, amit nem értünk
Körülnézek kicsit a házban. Rengeteg fénykép lóg a falon, rengeteg emléktárgy. Majd megpillantom Trentont a nappaliban. Szerencsére elaludt, így csendben elsurranok a háta mögött. Sonya egyedül ücsörög a medence szélén, gondolataiba temetkezve. Csendesen leülök mellé. Egy ideig szótlanul várunk. Nem tudom mire, talán a megfelelő pillanatra. Lassan közeledünk egymáshoz, mire valaki hátulról megrántja a hajam, így a földre zuhanok. A fájdalom teljesen átjárja fejemet. Minden elhalkul, csak pár szó töredékét észlelem. Mérhetetlen dühöt érzek, tudom hogy meg kell védenem őt. Erőt veszek magamon, nehézkesen felállok, majd amekkora erővel csak tudom, ellököm Trentont. Ő a földre kerül én viszont tovább verem ahogy csak tudom. Elvesztem az önuralmamat, Sonya hátulról próbál leállítani. Mire észbe kapok, teljesen elszörnyedek. Mit tettem?
Zokogva borulunk egymás nyakába, majd hadarni kezdek. Sajnálom. Bocsáss meg. Sonya gyengéden megsimítja világosbarna tincseimet, majd ajkát az enyémre tapasztja, s nyelvünk vad táncba kezd. Hirtelen minden fájdalom elszáll a testemből, helyét átveszi a végtelen boldogság. Vágyaink utat törnek maguknak, átadjuk testünket az érzelmeknek. Mindketten ráeszmélünk mi is történik köztünk, minden emlék villanásszerűen veszi át fejemben az uralmat. Azt kívánom soha ne érjen véget ez a gyönyörű érzés.
"A szerelem olyan mély és erős érzés, amely által szorosabban kötődünk a másik félhez, mint ha csak csupán szeretetet éreznénk iránta..."
Magányosan baktatok Sonyához, legjobb barátnőmhöz. Csak én és a gondolataim. Sonya nagyon sokat jelent nekem, mindig itt volt a nehéz időszakaimban is. Annyira megértő és empatikus. Sokszor volt már a múltban, hogy láttuk egymás testét, hogy nagyon közel kerültünk egymáshoz. Akkor mindig is elakartam fojtani a valódi érzéseimet. Hogy mi is zajlik le bennem, mikor mindennap meglátom. Nem beszéltem még erről neki, de nem is bánnám, ha egy ideig titokban maradna. Még én sem vagyok biztos az érzéseimben és nem szeretném őt bántani. De szívem legmélyén tudom, hogy valami erősebbet és megmagyarázhatatlant érzek, ami nem csak a barátság és amit még én sem ismertem ki teljesen.
Lassan megérkezem a házhoz. Kelletlenül bekopogok és pár másodperc múlva már Sonya nyitja is az ajtót.
Mosolyogva megöleljük egymást, mire Trenton kikullog a nappaliból és enyhén kómás fejjel figyel minket.
Egy gyors "barackot" nyom a fejemre, majd utamra enged. Sonya felpattan a konyhapultra, kedvesen felszólít, hogy csatlakozzak. Elővesz két szál cigit, az egyiket felém nyújtja. Pimaszul vigyorogva kiveszem a kezéből, ő pedig előkotorja az öngyújtóját. Először az enyémet gyújtja meg, majd az övé következik. Lassan arcomra fújja a füstöt, mire én is elszórakozok a füsttel. Karikákat formázok, majd én is fújok egy kicsit az arcára. Egy ideig gyerekek módjára szórakozunk, majd elkezdjük bámulni egymást. Ez nálunk nagyon gyakori, szavak nélkül is megért engem. Ő töri meg a csendet.
- Ki megyünk a szabadba? - kérdezi kíváncsian.
- Persze, de mit akarsz ott csinálni? - kérdezem vissza, mert tudom hogy sült el egy régi "banzájunk" a kertben. Felkuncogok, mivel eszembe jutnak az emlékek.
Ügyet sem vetve kérdésemre, megragadja csuklómat és egészen a házuk mögötti rétig vezet.
Lassú s kecses táncba kezd, én lélegzet visszatartva figyelem őt. Most látom csak igazán milyen gyönyörű is. Ahogy a nap sugarai megvilágítják hosszú barna haját, ahogy a gyenge júliusi szellő lobogtatja könnyed felsőjét, ahogy szemembe néz. Pillantása lelkemig hatol.
Majd hirtelen ott terem előttem és szemével a házukra bök, jelezve, hogy ideje mennünk.
Beinvitál szobájába, hogy átöltözzünk, mivel mondanom sem kell milyen forróság van odakinn. Minden egyes testrészemről folyik a víz.
Békésen leveszi felsőjét, mire csodálatos kilátásom nyílik takaratlan testére. Hirtelen elfog egy fura érzés. Amit még soha nem éreztem és nem is hittem, hogy valaha lesz részem ilyesmiben. Itt és most jövök rá ki is vagyok valójában. Majd, mintha fejembe látna, biztatóan rám mosolyog.
Trenton mindig is önfejű fiú volt és amit akart azt meg is szerezte. Számtalanszor Sonya körül legyeskedik, de nem tudja komolyan venni mit is jelent a szerelem igazából. Soha nem volt tartós kapcsolata senkivel. Olyan tapasztalatlan még s mégis oly sok minden után vágyakozik.
Trenton utálja, ha Sonyával vagyok, talán mert ő is igen nagy érzelmeket táplál iránta. Én viszont Sonyát nem szeretem egyedül hagyni vele, mert mindig kifordul magából, ha iszik. Sokszor volt már rá példa, hogy bántotta Sonyát az alkohol hatására. Rettenetes érzés, hogy nem lehettem ott mellette. De nem hagyom, hogy még egyszer baja essen.
Végül együtt töltöttük az egész napot. Kifestettük egymás körmét, bohóckodtunk a sminkjeivel. Napoztunk, úsztunk. Elbeszélgettünk egy kicsit őszintén is. Sonya nem akarja, hogy eltitkoljam érzéseimet. Neki mindig is fontos volt, hogy minden rendben legyen velem. Mindig kiállt értem a bajban, ha nevettem, ha sírtam. Úgy érzem kialakult egy bizonyos kötődés köztünk és rengeteg érzelem kavarog most bennünk, amit nem értünk
Körülnézek kicsit a házban. Rengeteg fénykép lóg a falon, rengeteg emléktárgy. Majd megpillantom Trentont a nappaliban. Szerencsére elaludt, így csendben elsurranok a háta mögött. Sonya egyedül ücsörög a medence szélén, gondolataiba temetkezve. Csendesen leülök mellé. Egy ideig szótlanul várunk. Nem tudom mire, talán a megfelelő pillanatra. Lassan közeledünk egymáshoz, mire valaki hátulról megrántja a hajam, így a földre zuhanok. A fájdalom teljesen átjárja fejemet. Minden elhalkul, csak pár szó töredékét észlelem. Mérhetetlen dühöt érzek, tudom hogy meg kell védenem őt. Erőt veszek magamon, nehézkesen felállok, majd amekkora erővel csak tudom, ellököm Trentont. Ő a földre kerül én viszont tovább verem ahogy csak tudom. Elvesztem az önuralmamat, Sonya hátulról próbál leállítani. Mire észbe kapok, teljesen elszörnyedek. Mit tettem?
Zokogva borulunk egymás nyakába, majd hadarni kezdek. Sajnálom. Bocsáss meg. Sonya gyengéden megsimítja világosbarna tincseimet, majd ajkát az enyémre tapasztja, s nyelvünk vad táncba kezd. Hirtelen minden fájdalom elszáll a testemből, helyét átveszi a végtelen boldogság. Vágyaink utat törnek maguknak, átadjuk testünket az érzelmeknek. Mindketten ráeszmélünk mi is történik köztünk, minden emlék villanásszerűen veszi át fejemben az uralmat. Azt kívánom soha ne érjen véget ez a gyönyörű érzés.
"A szerelem olyan mély és erős érzés, amely által szorosabban kötődünk a másik félhez, mint ha csak csupán szeretetet éreznénk iránta..."
Nagy reményekkel kattintottam ide, mert nekem is a szívem csücske ez a dal, kíváncsi voltam, mit hozol ki belőle. Érdekesnek tartom az ötletet, hogy egy videoklip történetét foglalod novellába, nekem eszembe sem jutott volna. :)
VálaszTörlésViszont nem fogok hazudni: nagy elvárásokkal érkeztem, nagyot is csalódtam. Vannak pozitívumai a történetnek: különleges a témája, szépen vezeted az események sorát. De én pont azt hiányolom belőle, ami egy ilyen novellának a magja kellene, hogy legyen: az átütő érzelmeket. Egyrészt a rövidségéből adódik, hogy az olvasónak ideje sincs beleélnie magát a történetbe. Sokkal részletesebben kifejthetnél egy-egy jelenetet, hogy legyen idő elmerülni az események sűrűjében. Tudom, hogy maga a klip tényleg nem tartalmaz ennél többet, de én a helyedben kiegészítettem volna, főleg múltbéli eseményekkel, hogy megmutasd, a főszereplő – akiről igazából a fene sem tudná, hogy szintén lány, ha nincs mellette a klip – hogyan fedezte fel magában lassacskán a homoszexuális mivoltát, hogyan alakult ki a két lány bensőséges viszonya, kicsoda is pontosan az a Trenton – annyit írsz róla, hogy gyengéd érzelmeket táplál Sonya iránt, de ebből nem tudjuk meg, hogy a párja-e vagy csak legyeskedő udvarlója. Sokkal több érzelmet kellene egy ilyen novellába építened, és ezeket is inkább mutatni kellene, nem mondani (gondolok ez alatt az első néhány mondatra, ahol leírod, milyen sokat jelent a főszereplődnek Sonya, de igazából semmi konkrétumot nem kapunk, így a két lány szoros kapcsolata egyszerűen nem jön át).
Nekem egy kicsit olyan ez az írás, mint egy elnagyolt vázlat. Van benne sok-sok lehetőség, és én látok benne fantáziát. Egyáltalán nem rossz, látszik az írásodon, hogy foglalkoztál vele, hogy van benned valami kis plusz. De ez, ez nekem most kevés lett. Egy újragondolás, itt-ott egy kis megtoldás, több leírás nagyon sokat dobna ezen a kis novellán. Sajnos én úgy érzem, önmagában, a mellé illesztett klip nélkül még (!) nem állja meg a helyét.
Remélem, nem érezted bántónak a soraimat, tényleg a segítségnyújtás szándéka vezérelt. :) Elmentem a blogodat, mert szeretnék visszanézni még ide, kíváncsi vagyok, milyen dalokat fogsz még feldolgozni. További sok sikert és ihletben gazdag napokat kívánok! :)
Daremo
Ui: Egy plusz tipp: állítsd sorkizártra a bejegyzések szövegét, úgy sokkal szebben mutat.
Kedves, Daremo
TörlésNagyon szépen köszönöm a "kritikát", mindenképp megfogadom amiket írtál. Viszont nem szeretném még annyiban hagyni ezt az egészet, túl sokat dolgoztam vele. Követem a tanácsadat, hátha valamit még ki tudok hozni belőle. :)
Nagyon tetszett ^^
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszett. :)
Törlés- A.W.
http://bluedesignbytwoprettygirls.blogspot.hu/2015/09/kritika6-tortenetek-minden-mennyisegben.html
VálaszTörlésSzia Drága! Kész a kritikád! :)
Szia!
VálaszTörlésVár rád egy díj:
http://bluedesignbytwoprettygirls.blogspot.hu/2015/09/koszonjuk-szepen-dijat-amit-lauren-w.html
Kedves, Abbey
TörlésNagyon szépen köszönöm a díjat, sokat jelent. :)